Így tiporja a jogállamot Donald Tusk Lengyelországban – ez a terv Magyar Péterrel Magyarországon is

„Az EU hallgatása nem véletlen. Várják ennek a brutális, erőszakkal és törvénytelenséggel teli kísérletnek az eredményét. Ha ez a kísérlet Lengyelországban sikerül, Magyarország lesz a következő” – nyilatkozta a Mandinernek a Donald Tusk kormánya által elkövetett jogtalanságok és azok EU-s elnézése kapcsán Zbigniew Ziobro korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Az interjú nagy visszhangot váltott ki Lengyelországban is.

Ezért a Mandiner felidéz néhány fejezetet abból, mi minden történt ezen a fronton Lengyelországban 2023. december 13., a Tusk-kormány hivatalba lépése óta. Mindebben Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, Lengyelország- és Olaszország-szakértő van a segítségünkre.

Mint a külügyi igazgató rámutat: egy héttel azt követően, hogy a Tusk-kormány letette az esküt,

Maga a cégbíróság sem volt hajlandó átvezetni a kért változtatásokat, Sienkiewicz végül a média formális felszámolása útjára terelték az ügyet, de az erőszakos hatalomátvétel előtti állapotokat természetesen nem állították vissza. A miniszter mindebben egy sebtében elfogadott parlamenti határozatra hivatkozott, amely semmilyen törvényi erővel nem bírt.

Bő egy év alatt három képviselőt tartóztattak le, ebből kettőt, a korábbi belügyminisztert, Mariusz Kaminskit és munkatársát, Maciej Wąsikot egy olyan, korrupcióüldözés során elkövetett hivatali túlkapással kapcsolatban, amelyet illetően korábban kegyelmet kaptak – emlékeztetett Rosonczy-Kovács Mihály. Arra hivatkozva rendelték el letartóztatásukat, hogy azelőtt kaptak kegyelmet, hogy törvényerőre emelkedett volna az ítélet. Kaminski a fogságban éhségsztrájkot tartott, és elmondása szerint kimerítette a kínzás fogalmát, hogy

A politikus hiába mondta a fogvatartóinak, hogy pár óra múlva szabadlábon lesz, és az orrán keresztül történő táplálás teljesen fölösleges fizikai fájdalmat okoz neki. Később álláspontját megerősítette a Lublini Bíróság is.

A harmadik képviselő Marcin Romanowski korábbi igazságügyi miniszterhelyettes, aki nemrég politikai menedékjogot kapott hazánkban. Azzal vádolják, hogy az Igazságügyi Alapból rábízott forrásokkal visszaélt, védekezése szerint a kérdéses beruházások és programok megvalósultak, máig megtekinthetők (Magyarország az ügyet magát nem vizsgálta a politikai menedékjog megadásakor, a döntést aszerint hozta meg, hogy megalapozottnak látta: nem biztosítottak a pártatlan elbíráláshoz való jogai).

A Szejm, a lengyel parlament felfüggesztette a mentelmi jogát, ezután pedig letartóztatták. Csakhogy neki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként is volt mentelmi joga. Emiatt kitört a vita még a lengyel baloldalon is arról, hogy csak akkor érvényes-e utóbbi mentelmi jog, amikor összeül a közgyűlés, vagy általánosságban – magyarázza a Nézőpont lengyel–olasz szakértője. A kérdésre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Theodoros Roussopoulos tett pontot, jelezve, hogy a mentelmi jog általános, a közgyűlés tud szavazni annak felfüggesztéséről. A jobboldali elhajlással véletlenül sem vádolható Marcin Wiącek emberi jogi biztos pedig kimondta, hogy a letartóztatás körülményei – levetkőztették, kamerák előtt bilincsbe verve vitték el Romanowskit – sértették a méltósághoz való jogát.

Lengyelországban a főügyész maga az igazságügyi miniszter, az ügyészséget de facto az országos ügyész vezeti. Rosonczy-Kovács rámutat: egy olyan „hajánál fogva előhúzott érvvel”, hogy a korábbi országos ügyészt, Dariusz Barski szabálytalan módon tért vissza a félbeszakított ügyészi pályájához, és emiatt nem lehet országos ügyész, Adam Bodnar kinevezett egy másik országos ügyészt, majd egy harmadikat. Ráadásul anélkül tette ezt meg, hogy kézhez kapta volna a köztársasági elnök állásfoglalását, amit előírnak a törvények.

Fontos és alapvető eleme a most zajló folyamatoknak – mutat rá Rosonczy-Kovács Mihály –, hogy a rendelkezésre álló médiatúlsúllyal olyan terminusokat honosított meg a globalista oldal az elmúlt években – „neobírók”, „beöltözött bírók” –, amelyeknek nincs jogi relevanciája, mégis folyamatosan hivatkoznak rá, és ezzel nyugtatják a saját táborukban azok kedélyét, akik érzékelik, hogy törvénytelenek a lépések. A PiS politikusai rendre megjegyzik, hogy természetesen csak azokat az ítéleteket kifogásolja a kormányoldal, ha „neobíró” vesz részt az adott testületben, amelyek rá nézve kedvezőtlenek – hívja fel a figyelmet a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, aki emlékeztet Donald Tusk 2023 novemberi szófordulatára:

A Tusk-kormány által elkövetett jogállam-ellenes törvénytelenségekről szóló 2025 januári jelentés azt is felidézi, hogy Tusk 2024. szeptember 10-én úgy fogalmazott egy konferencián: „Ma ki kell állnunk a Harcoló Demokráciáért. Valószínű, hogy hibákat követünk el, vagy olyan dolgokat teszünk, amelyek összeegyeztethetetlenek vagy nem teljesen felelnek meg a törvény előírásainak egyes jogi szakértők szerint, de folytatnunk kell a munkát, és minden nap tennünk kell valamit!”

Donald Tusk, a lengyel kormány miniszterelnöke a balra tolódott Európai Néppárthoz tartozó Polgári Platform lengyel párt vezetője is egyben. Sőt, korábban, 2014-2019 között német hátszéllel (Angela Merkel bábjaként) az Európai Tanács elnöke volt (az Európai Tanács az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény). Lengyelországban a jobboldali választók egyszerűen csak a németek emberének tartják.

Mint azt Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője írta a Mandineren:

Azt a varsói modellt kívánják megvalósítani, aminek következményeit – a jogállam és a demokrácia sorozatos sárba tiprását, a rendszerszintű visszaéléseket – Lengyelországban már láthatjuk. Ellenzéki politikusokat börtönöznek be, bírósági és ügyészségi vezetőket mozdítanak el, és megszállják a közmédiát, Brüsszel megszünteti a 7-es cikk szerinti eljárást Lengyel­országgal szemben. Tusk pedig annak az Európai Néppártnak az elismert tagja – és korábbi vezetője –, amely élen jár a Magyarország elleni boszorkányüldözésben.”

A Magyar Péter TISZA Pártjának politikusait bemutató sorozatunkban nemrég írtunk arról, hogy a TISZA képviselői sokkal inkább kötődnek a brüsszeli globalista, liberális elithez, mint a szuverenista magyarokhoz, így aztán nem véletlen, hogy a TISZA a szélsőségesen magyarellenes Manfred Weber vezette Európai Néppártban kötött ki; beleértve az Európai Parlamentbe úgy beülő Magyar Pétert, hogy korábban azt nyilatkozta, hogy ez a „legnagyobb kamuállás”. 

Mint körkérdésünkből kiderült, a közvélemény egyáltalán nem ismeri a tiszás budapesti képviselőket, de még Barabás Richárd párbeszédes fővárosi képviselő sem ismerte fel őket. Az is kiderült: szégyellik és szidják a hazájukat Magyar Péter budapesti képviselői. Akad olyan a TISZA Pártban, aki agymosottnak tartja a magyarokat, más a woke híve, miközben Magyar Péter az ígérete ellenére vígan kötött szövetséget Gyurcsány Ferenccel és Karácsony Gergellyel. 

Nyitókép: AFP/Aleksander Kalka